A magyar–román alapszerződés felmondását és újratárgyalását követelte a Román Nemzeti Egységpárt. A RNEP felszólította Emil Constantinescu államfőt, hogy az ország alkotmánya legfőbb védelmezőjeként lépjen fel a Románia területi egységét fenyegető támadásokkal szemben. "Budapest továbbra is a nemzetközi magyar irredentizmus központja", és "a jelenlegi magyar vezetés teljes mértékben ellenségesen viselkedik Romániával szemben, újra aktivizálta és pénzeli a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen keresztül a romániai magyar nemzetiség szélsőséges szakadár köreit" - olvasható a Valeriu Tabara pártelnök által aláírt közleményben. Szerinte az államfő fellépésére azért van szükség, mert a mostani kormány semmit nem tesz az ország területi egységét és integritását fenyegető támadásokkal szemben. - Valeriu Tabara az elmúlt napokban már követelte, hogy vonják törvényes felelősségre Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, és az RMDSZ többi szélsőségesét, mert állítólag megsértették Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Pártja kezdeményezte, hogy az RMDSZ-t véglegesen zárják ki a kormánykoalícióból, toloncolják ki az országból Eva Maria Barkit, és nyilvánítsák nemkívánatos személynek Romániában Orbán Viktor magyar kormányfőt, aki "nyilatkozataival és akcióival semmibe vette a román alkotmányos rendet, az egységes román állam hatóságait". /Valeriu Tabara RNEP-elnök szerint Orbán Viktort nemkívánatos személynek kell nyilvánítani. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
1998. október 8.
Az ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar?német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Liviu Maior RTDP-szenátor, volt oktatási miniszter a kormány átlátszó manőverének nevezte a magyar?német egyetemről hozott határozatot. Szerinte a kormányzati erők tulajdonképpen két egyetemet akarnak létrehozni, az egyiket - a magyart Kolozsvárott, a másikat, a németet Nagyszebenben, ám ez utóbbi hamarosan bezárhatja kapuit, mert nem lesznek diákjai, hiszen a német etnikum már úgy megcsappant Romániában, hogy a német gimnáziumok diákjainak 80 százaléka román nemzetiségű. Teodor Melescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetemről. Szerinte elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy "az RMDSZ sohasem válik ki a kormányból, mert a budapesti kormány arra kötelezi, hogy maradjon meg a koalícióban". Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt főtitkára kijelentette, hogy a tervezett egyetem az RMDSZ kétségbeesett kísérlete az etnikai szeparatizmusra kulturális téren. Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az RTDP kolozsvári szervezetének vezetője úgy nyilatkozott: "az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben visszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből természetesen nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem." A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete pedig kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. "Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" - fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. /A Petőfi?Schiller egyetem okán. Polgárháborúval riogat a Nagy Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 10.
A Román Nemzeti Egységpárt beperelte a kormányt, mert szerintük a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat alkotmányellenes, jelentette be Valeriu Tabara elnök. /Tabaráék beperelték a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1999. február 20.
Febr. 20-án Szatmárnémetiben találkoztak a Román Nemzeti Egységpárt vezetői. Megjelentek a párt színeiben megválasztott polgármesterek, tanácsosok, a párt megyei vezetői és ortodox papok. Valeriu Tabara, a párt elnöke óvott attól, hogy a magyar kisebbségnek visszaadják ingatlanait. Ezután Ioan Gavra felolvasta a párt Erdélyhez szóló üzenetét. Ebben a román lakosságot igyekeztek felvértezni az RMDSZ ellen. Az üzenet így zárult: "Isten minket úgy segéljen, hogy Erdély megszabaduljon az itteni románokat fenyegető gonosztól!" /Felső-szintű RNEP-találkozó Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1999. február 26.
Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
1999. február 27.
Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólította híveit, verjék le a kétnyelvű táblákat, hiszen azok Erdély "magyar térhódítását" kívánják legalizálni. Szavait megfogadták, mert a Kolozsvár-Szatmárnémeti útvonalon, a kalotaszegi falvaktól Szilágyballán át Ákosig mindenütt festékkel befújták a kétnyelvű táblákat. /Tabara uszítása bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./
1999. március 24.
Az ellenzéki román pártok márc. 22-én hevesen bírálták Emil Constantinescu román államfőt, aki márc. 21-i nyilatkozatában szükségesnek és törvényesnek nevezte a NATO beavatkozását Koszovóban, ha a párizsi tárgyalások kudarccal végződnének. Ion Iliescu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetője úgy vélekedett, hogy "felelőtlen az ilyen elkötelezettség". Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke szerint az államfő nyilatkozata "haszontalan gesztus" volt, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa még nem adta hozzájárulását a koszovói katonai beavatkozáshoz. A Szövetség Romániáért Párt (PAR) szerint az államfő nyilatkozata mögött "nincs semmiféle támogatás", ráadásul senki nem kérte, hogy Románia kifejezze csatlakozási készségét egy koszovói katonai beavatkozáshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), már. 24./
1999. október 2.
A Román Nemzeti Egységpárt bűnvádi feljelentést tett Frunda György RMDSZ-szenátor ellen a Legfelsőbb Ügyészségen. Az RNEP szerint Frunda kijelentései súlyos kárt okoztak a párt tekintélyének mind a közvélemény, mind pedig a párttagok előtt. Valeriu Tabara választ vár arra, miért nevezte a szenátor pártjukat szélsőségesen nacionalistának és magyarellenesnek? /Bűnvádi feljelentés Frunda ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
1999. október 7.
Megállapítható, hogy gondosan megszervezték a sovinizmus erősítését a közvéleményben. Ion Iliescu október 5-én telefonált Radu Vasile kormányfőnek, tiltakozva Vasile részvétele ellen az aradi rendezvényeken. A kampány hamarabb kezdődött: az Antena 1 csatornáján Ion Cristoiu nekitámadt Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszternek, amiért Arad népe a magyar igazságügyminisztertől tudta meg az itteni román-magyar emlékpark tervét, és hogy újra felállítják a Szabadság-szobrot. Október 3-án a Tele 7 ABC-ben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt elnöke támadta Radu Vasile kormányfőt az aradi park terve, a Szabadság-szobor újraállítása miatt, és bejelentette, hogy pártja október 6-án ellentüntetést szervez. Október 4-én a Román Televízió, a Tele 7 ABC és az Antena 1 híradóiban Ion Cristoiu rohamosztagos lajbiban Arad népét és egyben a román nemzeti méltóságérzést védelmezte az aradi ünnepségek tervével szemben. Adrian Nastase kijelentette: mielőtt az aradi tizenhárom tábornokot "lelőtték" az osztrákok, a magyar hadsereg élén végigpusztították az erdélyi román falvakat, templomokat, kolostorokat. Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke követelte, hogy Magyarország kérjen bocsánatot Romániától, addig nem lesz béke se Aradon, se másutt. Corneliu Vadim Tudor politikai nyilatkozata a Szenátusban: magyar bűnök, gyilkosok, ártatlan román vér, tizenhárom hóhér Aradon. Este elhangzott tévényilatkozata: ha visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot, rövidesen felrobbantják. És újra Ion Cristoiu: Aradon a román nemzeti méltóságérzet ellen szerveznek merényletet. - Az újságíró, Barabás István feltette a kérdést: az Országos Audiovizuális Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Magyari Lajos próbál-e választ keresni ezekre a tendenciózus tévés szereplésekre? /Barabás István: Furcsa "véletlenek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1999. november 6.
A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ szövetséget kötött az Újraegyesítés Pártjával, melynek teljes neve: Újraegyesítés Pártja - Dák-Latin Opció. Az újraegyesítés Romániára és a Moldavai Köztársaságra vonatkozik. A pártelnök Mircea Druc, a Moldavai Köztársaság hajdani miniszterelnöke, aki román-moldavai kettős állampolgársággal rendelkezik. Valeriu Tabara RNEP-elnök a nemzeti jellegű lépések felélesztését látja a jövendő pártegyesítésben. /Különös házasság. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
1999. december 15.
Emil Constantinescu államfő dec. 14-én több órán át tárgyalt a koalíció vezetőivel, és a 17 tagú kormány tíz lemondott miniszterével, majd úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt, aki kormánya többségének lemondása ellenére sem akart megválni hivatalától. Az államfő az ideiglenes kormányfő feladatával Alexandru Athanasiu szociáldemokrata politikust bízta meg, aki Vasile kormányában a munka- és szociális ügyek minisztere volt. A tíz lemondott miniszter az államfő kérdésére az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalában marad. - Radu Vasile kormányfő tiltakozott Emil Constantinescu államfő őt visszahívó döntése ellen, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást, mondván, csak a parlament határozhat a lemondatásáról. - A parasztpárt dec. 14-én felfüggesztette Radu Vasilét a pártban betöltött minden vezetőségi tisztségéből. Ionut Gherasim parasztpárti képviselő viszont kijelentette, hogy a tagságnak több mint a fele, köztük 43 honatya támogatja Radu Vasilét. A párt főtitkári tisztségétől senki sem foszthatja meg őt a kongresszuson kívül. A demokrata párti miniszterek nem mondtak le. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke a kormányválságot kommentálva kijelentette: precedens nélküli helyzet állt elő. Szerinte az egész ország előrehozott választásokat kíván. Miron Mitrea RTDP-képviselő szerint Vasile menesztésének a procedúrája alkotmány- és nemzetellenes, ellentmond a jogállam szabályainak. - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szerint viszont Radu Vasilénak tisztségéből való visszahívása alkotmányos. /Ellenzéki vélemények RTDP: az egyedüli megoldás az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2000. augusztus 10.
Aug. 9-én fúzióra lépett Országos Szövetség néven a Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ és a Virgil Magureanu-féle Román Nemzeti Párt /PNR/. A két nacionalista alakulat vezetői közölték, hogy közös jelöltet fognak indítani az elnökválasztáson. Magureanu volt korábban a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ vezetője. /Megvalósult a PUNR-PNR fúzió. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./
2000. szeptember 15.
Marian Munteanut Virgil Magureanu elnöknek jelölteti. Köztudott, hogy Virgil Magureanu a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke - aki egyik napról a másikra gazdag üzletemberré vált, akitől az ügyészség, bíróság a mai napig retteg - , egykoron szekustiszt volt. Valeriu Tabara, Funar utódja az RNEP élén, hogy ahányszor csak alkalma adódik, épp úgy szidja a magyarokat, mint elhíresült eszmetársa. Vezetése alatt az RNEP darabokra hullott, és ez az oka, hogy Magureanu pártjával szűrte össze a levet. Marian Munteanu, az Egyetem téri hős, fiatalok példaképe, megkínzott, megvert diák, egy adott pillanatban átesett a ló túlsó oldalára. Elkezdett vasgárdista eszméket hirdetni! Ami Munteanu elnökké választását illeti, az Magureanu újabb diverziója. Elég Munteanu nevét előhozni, hogy sok embert megtévesszenek vele. A volt szekus tudja jól: minél többen vannak versenyben az elnöki tisztségért, annál többfelé oszlik a szavazatok száma. /Nánó Csaba: Vasgárdista elnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2000. november 3.
Nov. 2-án több politikus sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a hadseregben kirobbant, és a politikai életet alaposan felkavaró tábornokok ügyében. Sorin Frunzaverde honvédelmi miniszter az eseményeket kommentálva kijelentette: Ion Mircea Plingu államtitkár írta alá a Romániai Katonák Nemzeti Szövetségének (RKNSZ, ANMR) létrehozásáról szóló engedélyt. A 28 tábornok szervezetének megalakulását kedden jelentették be. Frunzaverde kifejtette: a honvédelmi minisztérium jelenleg elemzi az RKNSZ létrehozásának körülményeit, és ígéretet tett arra, hogy az ügyet mielőbb tisztázza. Szerinte mindenekelőtt Victor Babiuc volt honvédelmi minisztert terheli a felelősség a történtekért. Nicolae Pastinica tábornok bejelentette: a honvédelmi minisztérium felügyelősége azzal a kéréssel fordult Sorin Frunzaverdehez, hogy rendeletben tiltsa meg a hadsereg aktív tagjainak a részvételét az RKNSZ-ben. Hasonló rendelkezés kiadását tervezi Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter is. A belügyminiszter elmondta, hogy elrendeli a Rendőrakadémia vezetőjének, Costica Voicu tábornoknak a felelősségre vonását, mivel beleegyezése nélkül egy televíziós műsorban vett részt. Dudu Ionescu azt is felrója Voicunak, hogy az említett adásban a Rendőrök Nemzetközi Egyesületének nemrég megalakult romániai fiókszervezetét a tábornokok szövetségéhez hasonlította. /Veszélyesnek tekintik a tábornokok szövetségét. Visszalép az RKNSZ egyik alapító tagja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./ A nov. 2-i román sajtó egy része a katonai hatalomátvétel veszélyét engedte sejtetni, míg volt olyan lap, amely üdvözölte azt a szándékot, hogy a hadsereg teremtsen rendet Romániában. Teljes politikai támogatásáról és egyetértéséről biztosította a szövetség létrehozását Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A hadseregnek igaza van - írta hatalmas betűkkel nov. 2-i számának címoldalán az Azi című napilap. /Katonai diktatúra felé tartanánk? Tábornokok összeesküvéséről beszél a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2002. március 17.
Márc. 16-án Marosvásárhelyen tartotta országos választmányi ülését a PUNR /Román Nemzeti Egységpárt/, Valeriu Tabara elnök elemezte a múltat. Ugyanakkor egyhangúlag Mircea Chelaru tábornokot választották az országos tanács elnökévé. Valeriu Tabara elmondta, hogy a 2000-es választási vereséget követően, illetve miután a Virgil Magureanu pártjával való szerencsétlen egyesülés miatt a PUNR megszűnt jogi személyként létezni, nagy nehézségek árán, 2001 novemberében sikerült újra bejegyeztetni a pártot. Kijelentette, az elmúlt évek során a PUNR volt az egyetlen párt, amelynek nem voltak korrupciós botrányai, amely a parlamentben éberen vigyázott arra, hogy "a románok jogait ne csorbítsák azok, akik ma is kollektív jogokat és privilégiumokat követelnek, ami beláthatatlan következményekkel járhat". Tabara szemére vetette a jelen levő Zeno Oprisnak, illetve a Vatra Romaneascanak, hogy Iliescuval szövetkezett a választási kampányban. /Mózes Edith: Ülésezett a PUNR országos tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2002. július 12.
Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2005. február 24.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke február 23-án Gyurcsány Ferenc kormányfővel találkozott Budapesten. Az őszi bukaresti közös magyar–román kormányülés előkészítése volt a legfontosabb téma megbeszélésükön. „Az az érdekünk, hogy a közös kormányülésen konkrét ügyekben konkrét megállapodások szülessenek” – mondta Gyurcsány Ferenc. Az őszi közös kormányülés néhány fejlesztési programról lesz szó, amelyet Magyarország és Románia közösen alakít ki és együtt nyújtja be Brüsszelnek a két ország. Markó Béla elmondta, Magyarország nemcsak politikai támogatást nyújt az integrációra való felkészülésben Romániának és az ottani magyarságnak, hanem szakértőkkel, tapasztalatokkal is segít. Markó Béla a magyar–magyar kapcsolatokról szólva elmondta: március 1-jén újabb szakértői találkozó lesz a kormány Szülőföld programjáról. A Demokrata Párt (DP) megbízta meg Valeriu Tabara demokrata képviselőt, az RNEP egykori elnökét, kezdeményezzen tárgyalásokat a Román Nemzeti Egységpárttal (RNEP), ezzel a nacionalista párttal a fúzióról. A DP szövetségese, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetői megütköztek a hír hallatán. /B. T.: Közös fejlesztési programokról lesz szó az őszi román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Markó Bélán kívül Teodor Atanasiu védelmi miniszter is Budapestre látogatott, magyar kollégájával, Juhász Ferenccel tárgyalt. A két fél megállapodott abban, hogy a közeljövőben aláírják a két ország közötti, a hadisírok gondozásáról szóló megállapodást. Emellett Románia légi szállítási kapacitást ajánlott fel a magyar honvédségnek az afganisztáni misszió utánpótlásának biztosításához. Atanasiu közölte, hogy a román hadsereg egy C–130-as típusú szállító repülőgépével rendszeresen visz utánpótlást Afganisztánba. Ezen a repülőgépen ajánlottak fel másfél tonnányi „helyet”. Juhász Ferenc közölte, hogy a megvizsgálják az ajánlatot. /G. Á.: Államminiszterként járt Budapesten Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./
2005. november 23.
Ismét felerősödött a kisebbségi törvénytervezet ellen a román pártok részéről folytatott ellenkampány. Megszólalt a mindössze néhány törvényhozót számláló Nemzeti Kezdeményezés Pártja is, amely a kolozsvári származású Cozmin Gusa pártelnök révén kifejtette, hogy a tervezet elfogadása magyar enklávék létrehozását eredményezné. Emellett a Demokrata Párt egyre több képviselője fejezi ki nyilvánosan, hogy nem ért egyet a jogszabállyal. Korábban Daniel Buda Kolozs megyei képviselő jelentette be, hogy egyéni módosító javaslatot nyújt majd be. Újabban a rosszemlékű Nemzeti Egységpárt elnöke, most már DP-képviselő Valeriu Tabara kifejtette: javasolni fogja pártjának, kérjék a tervezet visszavonását a parlamentből. /Folytatódik a kisebbségi törvény elleni kampány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2005. november 24.
Egyre több román politikus kifogásolja a kisebbségi törvény tervezetét. A Nagy-Románia Párt mellett a leghangosabb ebben a tekintetben egy zsebpárt, a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN). A PIN felszólította a román pártokat és civil szervezeteket, foglaljanak állást a kisebbségi törvény ügyében, a kormányt pedig felszólította: vonja vissza a tervezetet. Valeriu Tabara, a Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezető-helyettese leszögezte, a törvény tulajdonképpen az RMDSZ politikai célkitűzéseit jeleníti meg. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós partnerekről nem állítható, hogy nacionalisták lennének. „Ám éppen azért, mert nemzeti kérdésekben nincs egy markáns programjuk, állandóan bizonytalanok, meg lehet őket ijeszteni” – tette hozzá. A magyar oldalról érkező támadásokról így vélekedett: „Az már az életünk abszurd kis színjátéka, hogy Funar megdicséri Szász Jenőt a román szenátusban, és utána a sajtónak nyilatkozva is, illetve az, hogy a hátunk mögött ők kezet fognak.” „A kisebbségi törvénytervezet kompromittálja hosszútávon az autonómiatörekvéseket. Ha ezt elfogadnák, úgy tűnne, mintha volna autonómia, mert úgy hívják, hogy kulturális autonómiatanács, és ebben benne van az autonómia szó, tehát akkor megvan az autonómia” – fogalmazott Szász Jenő MPSZ-elnök. Funar /Nagy-Románia Párt/ meggyőződése, hogy még 2-3 évig elhúzódik a tervezet ügye. Funar szerint a magyar kisebbség nem lojális a román államhoz, és a kisebbségi törvénytervezetet kezdeményező RMDSZ diszkriminálni akarja a román többséget és a többi kisebbséget. Ugyanakkor Funar szerint vannak a román állam alkotmányát tiszteletben tartó magyarok is Romániában, ilyen például Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki levélben fordult Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus elnökéhez. Ebben az MPSZ elnöke kérte, hogy a szenátus ne szavazza meg a tervezetet. /Román össztűzben a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2005. november 30.
A Demokrata Párt megbízta Valeriu Tabarat /a Román Nemzeti Egységpárt volt elnökét, aki „demokratává” lett, miután korábbi pártja kibukott a parlamentből/, hogy készítsen jelentést az RMDSZ által készített, és a kormány által – tehát a kormánykoalíció pártjai, közöttük a Demokrata Párt által is – saját törvénytervezetként a parlament elé benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Ez különös értelmezése a koalíciós együttműködésnek. A Demokrata Párt ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy saját kisebbségi törvény tervezettel rukkoljon elő. A DP ugyanis azt állítja, hogy a képviselőház napirendjén levő nemzetiségi statútum „nem az”, amit a címe mond, mert „a kisebbségi statútum vétójogot biztosít az autonómia-tanácsoknak és a kisebbségi tanácsoknak, azaz, a beleegyezésük nélkül nem lehet leváltani az iskolák vagy más intézmények vezetőit”. Ugyanakkor „a helyi és központi hatóságokat egy második nyelv használatára kötelezi”. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv. A DP tehát saját kormánya ellenzékeként viselkedik. Kérdés, hogy az RMDSZ meddig hajlandó kitartani ilyen partnerek mellett, Észre kellene már venni, hogy a szóban forgó törvénytervezet ellen összehangolt aknamunka folyik. Jellemző, hogy a DP olyan személyt bízott meg a törvénytervezet véleményezésével, akiről köztudott, hogy valamikor Gheorghe Funarral egy pártban és Vadim Tudorral egy szólamban „énekelt”. /Mózes Edith: Beijedt a Demokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
2006. január 12.
Folytatódik az RMDSZ és a Demokrata Párt (DP) közötti háború a kisebbségi törvény ügyében. A demokraták új tervezettel álltak elő, amelyből hiányzik a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet. A DP-be olvadt Vatra Romaneasca nacionalista szervezet tagja, Valeriu Tabara nyilatkozta: ebben a változatban még érintőlegesen sincs szó autonómiatanácsokról. – Semmilyen formában nem lehet belemenni az autonómiatanácsok létrehozásába, az erre vonatkozó fejezet minden passzusa alkotmánysértő – nyilatkozta a Tabara. Kelemen Hunor képviselő jelezte, az RMDSZ a sajtóból értesült erről az új tervezetről. Emlékeztetett, hogy a koalíció létrehozásakor a kormánypártok között egyezség született az RMDSZ által megfogalmazott kisebbségi törvénytervezetnek változatlan formában történő elfogadásáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a DP tervezetéről szóló sajtóhírnek az a célja, hogy bizonytalanságot keltsen a kormánykoalícióban. /Sz. K.: Kulturális autonómia nélküli új kisebbségi törvénytervezet? Vátrás szósszal leöntött tréfát szolgál Boc az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2006. január 21.
Rendkívül aggasztónak találja Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a jelenséget, hogy nacionalista pártok politikusai kormánypártokba szivárognak át. Az utóbbi időben már amúgy is teret hódított a szövetséges pártokon belül a nacionalista retorika. A Konzervatív Pártba beolvadt egységpárt /RNEP/ 1990 első felében jelent meg, mint a Vatra Romaneasca politikai szárnya, válaszképpen az RMDSZ megalakulására. Ennek a pártnak a színeiben lett először kolozsvári polgármester Gheorghe Funar, akit 1992-ben a leköszönő Radu Ciontea helyett pártelnökké választottak. 1997-ben az alakulat belső választásán Funar nem volt hajlandó elismerni vetélytársa, Valeriu Tabara nyereségét, ezért kizárták a pártból. Ezzel kezdetét vette az RNEP mostanig tartó hanyatlása, a 2000-es általános választásokon a párt már nem érte el a parlamenti küszöböt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó szerint megrendülhet a koalíció. Aggasztó a nacionalista politikusok átigazolása a kormánypártokba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2006. január 25.
A Konzervatív Párt lépése, a Román Nemzeti Egységpárt bekebelezése – feltűnést keltett. Dan Voiculescu tömörülése rendhagyónak számít a pártelnök médiabirodalma miatt. Ez a fúzió veszélyes lehet, hiszen ezzel a rossz emlékezetű Román Nemzeti Egységpárt kormányzati tényezővé vált. Funar egykori tömörülése ugyan már régen nem a régi, a hír mégis aggasztó. Az Egységpárt 54 ezer taggal, 378 helyi tanácsossal és 14 községi polgármesterrel rendelkezik, élén a pojáca Funarnál körmönfontabb katona-politikus áll. Mircea Chelaru korábban a román fegyveres erők vezérkari főnöke volt, mígnem menesztették, miután Antonescu-szoboravatón vett rész. Chelaru a hadsereg közbelépésével akarta megvédeni az autonómia-törekvésektől (Erdély mellett) Olténiát és Dobrudzsát is, és alapító tagja lett a Romániai Katonák Országos Egyesületének, amely a hadsereg becsületének és méltóságának megvédését tűzte célul. Mircea Chelaru megőrizte hadseregen belüli kapcsolatait. A katonák, tisztek körében fogékony talajra talál a nacionalizmus, a hadsereg kaszárnyáiban nem is olyan régen még kötelező volt az előfizetés Tudor magyarelleness szennylapjára. Elgondolkodtató, hogy Chelaru személyében már az Egységpárt második elnökét invitáltak be a kormánykoalícióba, Valeriu Tabara után, akit a Demokrata Párt éppen a kisebbségi törvénytervezet véleményezésével bízott meg. /Bogdán Tibor: Álhumanizmus és valódi nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2006. február 6.
Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. április 5.
Abban reménykedett, fejtette ki Garda Dezső, hogy 1989. december 24-én, mikor a városi RMDSZ programját kidolgozta, új időszak következik be Gyergyószentmiklósnak és környékének mindennapi életében. Sajnos már akkor érzékelhették egy korrupciós folyamat kezdeteit, amely napjainkban szinte lehetetlenné teszi az egyszerű emberek életét. Országos szinten is óriási károkat okozott a magánosítás, de sajnos, Gyergyószentmiklós is szenvedő alanyává vált az egyéni célokat szolgáló privatizációnak. Törvénytelen magánosítás ment végbe Gyergyószentmiklóson is. A parlamentben másodszor megbukott a privatizációval kapcsolatos dokumentumoknak nyilvánossá tételével kapcsolatos törvénytervezet. Garda törvénytelenségek sorozatát tapasztalta az erdők visszaadása terén is. Sajnos, soha senki nem segítette abban, hogy miután azonosította a tetteseket, akik a fát ellopták, ezeket felelősségre vonják. Egy nagyon jól szervezett csapat alakult ki ezek védelmére. Garda egyik parlamenti felszólalása után Valeriu Tabara beismerte: a magyaroktól elvették a Békás-szorost. A Gyilkostó üdülőtelep sorsa is elszomorító. Szép lassan eladogatták a hegyen túliaknak. A város megyei jogú várossá nyilvánításával kapcsolatban Garda törvénytervezetet készített. A korabeli városvezetésben lévő döntéshozó személyek mindent elkövettek a kezdeményezés megbuktatására. Ezek a személyek jelenleg is mindent elkövetnek a város tönkretétele érdekében. Az emberek a rosszal szemben nem mernek lépni, nem merik a jogaikat követelni. Jelenleg a „százéves a várost” ünneplik, Garda ezt történészként nem találja helyesnek. Számtalan feljegyzéssel találkozott az okiratokban, melyekben Gyergyószentmiklóst már a XVII–XVIII. századokban városnak tüntették fel. A jogi státus kiharcolása részben Orel Dezsőnek, az első választott polgármesternek, de főleg Puskás Adolfnak, a település akkori jegyzőjének köszönhető. Gyergyószentmiklós városként való működését a XVII. századtól kezdődően nem lehet megkérdőjelezni. A város visszafejlődése 1920 után következett be, amikor Gyergyószentmiklós, mint határ menti település, elvesztette a Moldva és Erdély közötti átmenő kereskedelemben betöltött szerepét. További gyengüléshez az 1946–1955. közötti események járulnak hozzá: a magánbankok felszámolása, és ezzel együtt a kereskedők és iparosok vállalkozásainak megszüntetése. – Gyergyószentmiklóst nagyon nehéz különválasztani a környező településektől, melyekkel gazdaságilag és demográfiailag is összefonódott. 2000-től kezdődően a város iparában lassú fejlődés mutatható ki. A fafeldolgozó vállalatoknak sikerült modern technológiát kialakítani. A közbirtokosságok is megkezdték a tevékenységüket ezen a vidéken. Garda úgy érzi, hogy rendkívül erős tendencia van arra, hogy Gyergyószentmiklós életéből, mint közéletben résztvevő személyt, mint képviselőt, mint tudományos tevékenységet folytató történészt, kiiktassák. /Baricz-Tamás Imola: Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt kérdeztük, hogyan látja a mai Gyergyószentmiklóst = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 5. – 14. sz. /
2007. május 8.
A Gardianul című lap szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Markó Béla RMDSZ-elnök részvételével tartott Munkácsy-kiállítás megnyitójára kizárólag „etnikai alapon” hívták meg a vendégeket. Ez nem felel meg a valóságnak, a „Románoknak tilos” című tudósításban mégis az olvasható, hogy az esemény ily módon „kirekesztő” volt. A lapban megszólal Valeriu Tabara demokrata képviselő (aki korábban a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártból lépett át a demokraták soraiba), aki úgy vélte, hogy az ünnepség a román hivatalosságok meghívásának hiányában „sértés” Romániával szemben. Ugyancsak rosszallásának adott hangot Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke, valamint Nicolae Popa liberális politikus. Valójában a megnyitót megelőző sajtótájékoztatóra a polgármesteri hivatal adatbázisában létező minden újságíró megkapta a meghívót. A múzeumigazgató többször is megkérdezte, ki óhajt románul megismerkedni Munkácsy művészetével, mert a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, lévén erdélyi származású, kiválóan beszél románul. A megnyitón szép számmal akadtak román intézményvezetők, a kiállítást támogató egyik cég román vezetője pedig két elismerő oklevelet is kapott. /”Kirekesztő”-nek nevezték a Munkácsy-kiállítás megnyitóját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2007. május 16.
Elfogadta a képviselőház a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját. Az Európa Tanács (ET) Románia által 12 évvel ezelőtt aláírt dokumentumának ratifikálásáról a szenátus hoz végső döntést. Kedvező szavazás esetén az ország a huszonharmadik lesz az ET-tagállamok sorában, amelyek nemcsak aláírták, hanem be is iktatták nemzeti jogrendszerükbe a chartát. Az Európa Tanács-jogszabályt hallgatólagosan fogadták el a honatyák, a végső szavazás határideje ugyanis május 11-én már lejárt. A Charta vitát váltott ki a képviselőház áprilisi plenáris ülésén, a Nagy-Románia Párt egyes képviselői a nemzetközi dokumentum bizonyos szabályozásainak módosítását is javasolták. A kisebbségi törvénytervezet legelkötelezettebb ellenzője, a demokrata párti Valeriu Tabara a „Charta egészének tiszteletben tartását” ítélte „célszerűnek”. „Nem lehet módosítást eszközölni nemzetközi okmányon, amelyet az Európa Tanács országai ebben a formában fogadtak el” – figyelmeztetett Varga Attila RMDSZ-es képviselő. /Kovács Adrienn: Alsóházi „igen” a Chartára. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
